2016. május 22., vasárnap

10. Bulizzunk!



*Ariana*
A sötétnek köszönhetően ki tudom nyitni úgy a szememet,hogy ne zavarjon semmilyen zavaró tényező. Kelnék fel, de a derekamon lévő két kéz megakadályoz benne. Hátra pillantva látom,hogy Harry békésen szuszog. Óvatosan lehámozom kezeit magamról, majd feltápázkodok.
Az órára pillantva látom, hogy még csak este 6 óra van. Harryt nem akarom felkelteni, de valamit kéne kezdenem magammal. Gondolatmenetemet a telefonom csipogása zavarja meg.

2016. május 7., szombat

9. Majdnem nyugis nap



*Ariana*
Idegesen hagyom el az éttermet, nem törődve azzal a ténnyel,hogy a rendelésem pármelyik pillanatba elkeszülhet, vagy hogy válasz nélkül hagytam azt a nőt.
Felkavart érzelmileg ez az információ.Lehet megkéne keresenem ? Igaz ő hagyott el minket, ő csalta meg az apám, de mégis csak az anyám. Az a legrosszabb, amikor nem tudsz megbocsáltani valakinek, de erkölcsileg úgy érzed muszáj segítened. Utálom ezt a fajta érzést. Ilyenkor mindig irigy vagyok azokra, akik szívtelenek, és egy szemrebbenés nélkül bármit megtesznek vagy mondanak, hisz nekik úgyse fájna. Az ember mindig önző egy kicsit. Magának akar mindent, mégha azt titkolja is. Anyám is ilyen volt mindig.